2010/05/06

Az angyal és az ördög keze...

A tegnapi tanmeséhez kapcsolódóan egy idézetet szeretnék megosztani veletek...
"A fény harcosa tudja,hogy egy angyal és egy ördög vitatkozik a keze fölött,amely a kardot tartja.
Az ördög azt mondja:- Elgyengülsz.Nem ismered fel a megfelelő pillanatot.Félsz.
Az angyal azt mondja:-Elgyengülsz.Nem ismered fel a megfelelő pillanatot.Félsz.
A harcos meglepődik.Mindketten ugyanazt mondták.Aztán az ördög folytatja:- Hadd segítsek neked.
Az angyal pedig azt mondja:-Segítek neked.
A fény harcosa ekkor megérti a különbséget.A szavak ugyanazok,de a szövetségesek különböznek...és elfogadja az angyal kezét."


Gondolkozzunk csak el egy kicsit....egy angyal és egy ördög civakodik a fejünk fölött...és a döntés a mi kezünkben van.Ha az ördög kezét fogadjuk el,segítségéért általában nagy árat fizetünk, és soha nem önzetlen az adás.Az angyal nem köti feltételekhez az adást,csak segít... és ez nem más,csak az egó és a felsőbb én harca... a tegnapi tanmese arról szólt,hogyha felismered az adás-kapás fontosságát, és nem csak a saját  szükségleteidre gondolsz önző módon,akkor, amikor másnak adsz,hozzád is mindig érkezik valami! Tehát egy körforgás működik, mert TUD MŰKÖDNI,csak egymásra kell figyelnünk!Aki ad,az kap is,de aki fösvény,az kiesik a körforgásból,és elszegényedik! Nem az anyagiakra gondolok elsősorban,hanem a lelki szegénységre!Aki nem tudja értékelni az élet apró ajándékait, az sose fogja élvezni az életet,mert mindig csak vár valamire,ami sose fog eljönni... bár lehet, hogy egy kéznyújtásnyira van tőle a bőség!A tudásunk megtartása is legalább ennyire nagy baj,mert ha megértjük,hogy másnak is joga van a tudás birtokába jutni és nem akarjuk megtartani egyedül magunknak,akkor mindenki nyer,gazdagabbá válik...ha csak  mi birtokoljuk a tudást,egy idő után egyedül  maradunk,és semmit nem fog érni a tudásunk,lehet az bármekkora is.A többiek előre menetele és fejlődése a mi lelki gazdagságunk kulcsa!