2012/04/06

Jézus megmossa a tanítványok lábát



A húsvét ünnepe előtt pedig, tud−
ván Jézus, hogy eljött az Ő órája,
hogy átmenjen e világból az Atyához,
mivelhogy szerette az övéit e világon,
szeretetében elszánta magát a vég−
sőkre. rész 12,23. 15,9. 17,1. Mát. 26,2.
2. És vacsora közben, amikor az
ördög belesugallta már az Iskarióti
Júdásnak, a Simon fiának szívébe,
hogy árulja el Őt, Luk. 22,3.
3. Tudván Jézus, hogy az Atya
mindent hatalmába adott néki, és
hogy Ő az Istentől jött és az Istenhez
megy, rész 1,1. 14. 3,35. 17,2.
Csel. 2,36. 1Kor. 15,27. Zsid. 2,8. Jel. 3,21.
4. Felkele a vacsorától, leveté a felső−
ruháját; és egy kendőt vévén, körülköté
magát.
5. Azután vizet tölte a medencébe,
és kezdé mosni a tanítványok lábait,
és megtörleni a kendővel, amellyel
körül van kötve.
6. Méne azért Simon Péterhez; és az
monda néki: Uram, Te mosod−é meg
az én lábaimat? Mát. 3,14.
7. Felele Jézus és monda néki: Amit
én cselekszem, te azt most nem érted,
de ezután majd megérted. Ésa. 52,15.
8. Monda néki Péter: Az én lábaimat
nem mosod meg soha! Felele néki
Jézus: Ha meg nem moslak téged,
semmi közöd sincs énhozzám.
rész 15,3. Zsolt. 51,2. Ésa. 52,11.
1Kor. 6,11. Ef. 5,26. Tit. 3,5. Zsid. 9,13. 14.
9. Monda néki Simon Péter: Uram,
ne csak lábaimat, hanem kezeimet és
fejemet is! Csel. 22,16. Zsid. 10,22.
10. Monda néki Jézus: Aki megfür−
dött, nincs másra szüksége, mint a lába−
it megmosni, különben egészen tiszta;
ti is tiszták vagytok, de nem mindnyá−
jan.
11. Tudta ugyanis, hogy ki árulja el
Őt; azért mondá: Nem vagytok mind−
nyájan tiszták! Ef. 5,26.
12. Mikor azért megmosta azoknak
lábait, és a felső ruháját felvette, újra
leülvén, monda nékik: Értitek−é, hogy
mit cselekedtem veletek?
13. Ti engem így hívtok: Mester, és
Uram. És jól mondjátok, mert az
vagyok. Luk. 6,46. 1Kor. 8,6. 12,3. Fil. 2,11.
14. Azért, ha én az Úr és a Mester
megmostam a ti lábaitokat, néktek is
meg kell mosnotok egymás lábait.
1Pét. 2,21.
15. Mert példát adtam néktek, hogy
amiképpen én cselekedtem veletek, ti
is akképpen cselekedjetek. Fil. 2,5.
16. Bizony, bizony mondom néktek:
A szolga nem nagyobb az ő uránál;
sem a követ nem nagyobb annál, aki
azt küldte. rész 15,20. Luk. 6,40. 1Ján. 2,6.
17. Ha tudjátok ezeket, boldogok lesz−
tek, ha cselekszitek ezeket. Jak. 1,22. 2,14.
18. Nem mindnyájatokról szólok; tu−
dom én kiket választottam el; hanem
hogy beteljesedjék az Írás: Aki velem
ette a kenyeret, a sarkát emelte fel elle−
nem. Zsolt. 41,9. 2Tim. 2,19.
19. Most megmondom néktek, mie−
lőtt meglenne, hogy mikor meglesz,
higgyétek majd, hogy én vagyok.

Áldott Húsvétot Mindenkinek!