"A fény harcosának vannak álmai. És az álmai hajtják előre. De soha nem esik abba a hibába, hogy azt gondolja: az út könnyű, a kapu pedig széles. Tudja, hogy az Univerzum úgy működik, ahogy az alkímia: "Solve et coagula" -mondták a mesterek. "Összpontosítsd vagy szórd szét az energiáidat, mindig a helyzetnek megfelelően." Vannak olyan pillanatok, amikor cselekedni kell, máskor viszont bele kell törődni a sorsunkba. A harcos meg tudja különböztetni a kettőt. Amikor a fény harcosa már ügyesen bánik a kardjával, ráébred, hogy felszerelése hiányos: be kell szereznie egy páncélzatot.
El is indul, és meghallgatja az árusok ajánlatait:
-Öltse magára a magány mellvértjét- mondja az egyik.
-Használja a cinizmus pajzsát- mondja a másik.
-Az a legjobb páncélzat, ha nem keveredik bele semmibe -javasolja a harmadik.
De a harcos egyikükre sem hallgat. Derűs szívvel megy haza, és magára ölti a hit elnyűhetetlen köpenyét. A hit elhárít minden csapást és kristálytiszta vízzé változtatja a mérget is."
