LélekTérKép

A fény harcosának szüksége van a szerelemre. A szeretet és a gyöngédség éppen olyan elemi szükségletei, mint az evés, az ivás, és a Jó Harc! Ha a harcost nem teszi boldoggá a naplemente, tudja, hogy valami baj van. Ha így érzi, leteszi fegyverét, és elindul,  hogy társat keressen magának, akivel együtt gyönyörködhet az alkonyatban. Ha sehol nem leli, fölteszi magának a kérdést: - Lehet, hogy nem voltam elég bátor? Lehet, hogy nem vettem észre, ha valakiben vonzalmat ébresztettem? A fény harcosa használja a magányt, és nem hagyja, hogy a magány használja őt! (Paulo Coelho, A fény harcosának kézkönyve)

"- Semmilyen jó dolog nem csoda, semmi, amiben örömünket leljük, nem álom. - Te azt mondod, hogy a világ álom, márpedig néha örömünket leljük benne.    Naplementékben. Felhőkben. Az égboltban. - Nem. A kép álom. A szépség valóság. Érted, mi a különbség?"                                                                               (Richard Bach Illúziók)