LélekTérKép

Foto: Pinterest ... "mély lélegzetet vettem, megnéztem a környezetemet, vártam, és akkor, ugyanúgy, ahogy Peruban, valami változni kezdett. Minden erőfeszítés nélkül figyeltem, hogy a tudatom egyszer csak megnő, kitágul, magába ölel mindent, ami körülvesz, minden furcsán ismerőssé válik, mintha újra magamba fogadnám önmagam egy részét, amelyet régen elvesztettem. Érzékeimet megrohanták a benyomások, amelyeket eddig észre sem vettem. Fejem körül apró lepkék és más szárnyas rovarok röpködtek. Tücskök vagy talán szöcskék harsogták dalukat a fákról, a kövek közül. Észrevettem egy nagy madarat is, talán héja lehetett vagy bagoly, amely hangos kiáltással szárnyra kapott. Szárnyának minden egyes csapását hallottam, mintha lassítva repült volna el. Fölöttem az ezüstös hold, amely mostanáig segített előrehaladnom, már alacsonyan függött az égen. Felnéztem rá, és éreztem, hogy lényem még tovább tágul... már nem csak a holdat ölelte fel, hanem a Napot is... éreztem azt is, hogy mi va...

"...megint elborított a feladás érzése, de most nem engedtem teljesen elhatalmasodni. Egy részem, az a rész, amelyik emlékezett a perui eseményekre, nem adta fel. Átkerültem egy olyan zónába, amelyben puszta szemlélővé váltam, szenvtelen tanúvá, aki csak azért van ott, hogy megfigyelje a kibontakozó, sorsomat meghatározó drámát.    Mély lélegzetet vettem, megnéztem a környezetemet, vártam, és akkor, ugyanúgy, ahogy Peruban, valami változni kezdett. Minden erőfeszítés nélkül figyeltem, hogy a tudatom egyszer csak megnő, kitágul, magába ölel mindent, ami körülvesz, minden furcsán ismerőssé válik, amelyet régen elvesztettem.    Érzékeimet megrohanták a benyomások, amelyeket eddig észre sem vettem... Lenyűgöző szépséggel, fenségesen életre kelt körülöttem minden. A kövek és a fák tündöklő színekben ragyogtak, a rájuk eső fény sokszínű tükröződésekkel emelte ki a körvonalaikat, a repedéseket.  A párkányon jobbra tőlem magas fenyőfa állt, és szinte felrobbant...