LélekTérKép

"A teremtés, a lét kezdete, értelme, célja, törvénye mellett az embernek születésétől fogva tudott, a kezdetek kezdetéből magával hozott tudása a beavatás is. Azt, hogy mi a beavatás, éppen úgy nem kell tanítani, mint azt, hogy mi a lét, mi a lélek, mi az élet, s mindennek mi az értelme és célja. A lélek legmélyébe ágyazva él a tudás a beavatásról, a tudás arról, hogy a természet világosságába születni nem elég - a földi élet igazi értelme és célja, hogy itt, ebben a sorsban, ebben az Énben, térben, időben, közösségben meg kell születni még egyszer, meg kell születni másodszor, az anyagi világosságnál fényesebb világosságba. A beavatás éppen olyan ősélmény, mint a lét, a lélek, az élet, a sors, a valóság. Az archaikus emberiségben a beavatás a legfontosabb, az egész életet eldöntő intézmény volt. Aki nem esett át rajta, az mindössze egyszer született volt..." Hamvas Béla

A lépcső az égi szférába való felemelkedésnek, a tudás megszerzésének, a lélek megtisztulásának és átalakulásának a szimbóluma. Ha a lépcső az ég felé halad, az az isteni világ megismerése, ha a föld alá vezet, az az okkult tudományok és a tudattalan mélység tanulmányozása. Szimbolikájának negatív aspektusa: esés, zuhanás, visszatérés a földre vagy a föld alatti világba. Mivel mindhárom kozmikus szintet összekapcsolja, az anyaméhbe való visszatérést is jelentheti, szimbolizálva a születés, az élet és halál korszakait. A lépcső számos beavatási rítusban szerepel. Csigalépcsőként a spirálhoz kapcsolódik, amely a kozmikus tengely körül fejlődik ki. A létrához hasonlóan az ezoterikus ismeretekbe való beavatás jelképe  / Foto: Fáczányi Dóri/ Angyalvár - Róma/  • Az egyiptomi szentélyekben a holdciklust egy tizennégy fokú lépcső ábrázolta; a fokok a holdházakra és a megvilágosodás fázisaira utaltak. A holt lelkek hét- vagy kilencfokú lépcsőn mennek fel Ozirisz/Szarapi...

Beavatás, lelkesedés, szabadság, újrakezdés, útnak indulás  Életem minden pillanatában bízom az isteni irányításban.  Szabad vagyok, szabad, örökké szabad. Őszinteség lakozik lényemben. A ló motívuma már az őskőkori barlangfestményeken is megtalálható. A mai lovak elődjei csapatokban éltek nyílt völgyekben és tágas sztyeppéken. A csapatban élő lovak között rangsor alakul ki, a vezérmén vagy a vezérkanca vezeti a csapatot, a többiek pedig követik őket. A lovak összes érzéküket használják, miközben megszemlélik környezetüket.  Természetüknél fogva szükségük van a levegőre, a fényre, a mozgásra, és a nyugalomra.  Gyors mozgásra való képességük sokszor megvédte őket a ragadozók támadásától.  Ha egy ló erőt adó állatként mutatkozik, pontosan meg kell figyelni, hogy milyen formában tűnik fel, mert csak így értelmezhető tökéletesen speciális üzenete. (lásd: igavonó, hidegvérű, nyugodt, finom szervezetű, idomításra, lovaglásra és versenyzésr...

"Vigyázz! -figyelmeztetett a belső hang. - Vigyázz a nagy szavakkal! A részvétel kötelezettségekkel és áldozatokkal jár. Akkor már nem hivatkozhatsz többé  a hiányosságaidra! Akkor egy percre sem felejtheted el, hogy állandóan éberen őrködnöd kell, nehogy akár egyetlen lépést tegyél is az örök törvények ellenében. Az összes kísértés, amelynek eddig nem tudtál ellenállni, meg fog ismétlődni az életedben, és jaj neked, ha nem tudsz rajtuk felülkerekedni. Egyetlen halandó sem játszadozhat az isteni erőkkel. Soha nem használhatod fel a részvétel érdekében kapott képességeidet a saját céljaidra. Soha nem lehetnek személyes érzéseid, soha nem ítélheted meg a dolgokat személyes nézőpontból. Vigyázz, inkább éld tovább  személyes életed úgy, mint a többi ember, mintsem hogy résztvevőként vallj kudarcot. Figyelmeztettelek.  - Nem félek- válaszoltam. A személyes életemből annyira kiábrándultam, hogy nincsenek már személyes vágyaim. Azok után, amit átéltem és megtapasztaltam...

"Megbízom a bennem lévő bölcsességben és kibontakoztatom erőteljes,  dinamikus erőmet. Követem az utam és elfogadom a bennem lakozó potenciált." A sárkány szó eredetileg a latin 'draco' szóból származik, jelentése kígyó, az éleslátó. Ázsiai térségben a sárkányokba és a sárkányerőbe vetett hit még a mai napig él. Itt a sárkány az égi világokat jelképezi, hatalmas örzőnek és védelmezőnek számít. A szépség, a mérhetetlen erő, a földenergia, a megújulás, a fantázia jelképe, és összeköttetésben áll mindkét agyfélteke erejével. A sárkány sok vallásban  képviseli az őserőt, amelyet meg kell fékezni. Apollón, Zeusz, Mihály Arkangyal mind híres sárkány legyőzők voltak, akik ezt az erőt leküzdve, megváltást, és új rendet alakítottak ki. A mondákban és mesékben a sárkányok rendszerint csodás kincseket vagy egy elrabolt királylányt őríznek. A nehézségeket képviselik, amivel meg kell küzdenie a hősnek, vagy a hősnőnek, aki ezáltal magasabb rendű, egyedülálló és különl...

 Ősi egyiptomi mágikus és szent hangszer. A szisztrumként ismert ókori egyiptomi tárgyat gyakran Hathorral hozzák összefüggésbe, aki az öröm, a nőiesség, a szeretet és az anyaság istennője. Hathort úgy is ismerték, mint a „Sok név közül a Nagyot”, címeinek és attribútumainak a száma akkora, hogy ebből következtethetünk arra a tényre miszerint az ókori egyiptomiak életével és halálával kapcsolatos valamennyi területen fontos szerepet töltött be. Ő egy égi istennő volt, akit a „Csillagok Asszonyaként” és a „Csillagok Uralkodójaként” is ismertek, továbbá kapcsolatba hozták a Szíriusszal (ilyesformán Szopdettel és Ízisszel). A születésnapját akkor ünnepelték, amikor a Szíriusz először kelt fel az égbolton. A Ptolemaioszok korára már Hethara istennőként, az egyiptomi kalendárium harmadik hónapjának istennőjeként tartották számon. A Hathor és az ókori egyiptomiak által alkalmazott szisztrumot (csörgőt) egy zenei ütőhangszerként használták. Az ókori görögök is használták hangsze...

..."Látta Őt már régóta. Már azelőtt látta ezt a pillanatot, mielőtt a Férfi megszületett, látta mióta Lelke igent mondott erre a földi küldetésre a Világok közötti Térben, a Fény Angyalainak ölelésében. Látta és várta. Végtelen türelemmel, ahogyan csak a Sivatag Harcosa tud várni, az, akinek az idő nem létezik és akiben minden idősík együtt létezik... A Sivatagi Harcosban izzó tűz lángra lobbantotta a homokot, izzani kezdett a sivatag, és az izzásra válaszoltak a Harcosok. A mozdulatlan homokdűnék életre keltek, hullámoztak, ahogyan a Harcosok gyülekeztek, hogy együtt köszöntsék a pillanatot, mely kinyitotta a beavatás útját... Nem szóltak, de mégis beszéltek, szavak nélkül is értették egymást, hiszen már ősapáik is így beszéltek egymással... Közben a Templom zegzugos folyosói és falai is életre keltek, mint a homokdűnék. Sorban bukkantak elő a Papnők, akiknek látása felelt nővérük harmadik szemében fénylő arany lángra. A Papnők kezei összeértek, ahogy felsorakoztak nővérük ...

TAROT - Nagy Arkanum - II. A Főpapnő "Jó, ha már most megszokod, hogy megfontolva gondolkozzál, mielőtt beszélsz; mert ha eléred a beavatást, minden szavadra vigyáznod kell, különben elmondasz valamit, amit nem szabad elmondani. A sok mindennapi beszéd szükségtelen és balga, ha pedig pletyka, akkor gonoszság. Szokj hozzá tehát inkább hallgatni, mint beszélni, s véleményeddel se hozakodj elő, hacsak határozottan nem kérdik. A kvalifikációnak egy másik szövegezése így szól: tudni, merni, akarni, hallgatni, s e négy között az utolsó a legnehezebb." (Jidd Krishnamurti: A Mester lábainál részlet.)

...Apám,te tudod,hogy az általunk "életnek" nevezett folyamat csak látszat és álomkép. Itt minden kicsúszik a kezünkből,semminek sem örülhetünk tartósan,minden csak átmenet a múlt  és a jövő között. Nekem azonban a jelenre van szükségem,amely soha nem lesz múlt, és soha nem volt még jövő. És megakarom találni azt a "helyet"   vagy állapotot, amely soha nem volt "ott" , mielőtt odaértem ,de "ittnek" nevezik, ha odamegyek,és amely nem "itt" , amíg nem ott tartózkodom,de újra "ottá" válik, ha tovább megyek.Az állandó jelenlétet akarom átélni időben és térben. Apám, a legfőbb valóságot akarom-a beavatást! Apám figyelmesen végighallgat,és miközben beszélek, egyre szomorúbbá válik. Majd így szólal meg. -Lélekben hamarabb értél meg, mint kellett volna. Nem térhetek ki a kérésed elől, meg kell engednem, hogy felkeresd fajunk legfőbb vezetőjét, a templom főpapját, bátyámat, Ptahhotepot. Beszélek majd vele, átadlak neki, ő...

"Én nem adhatom át neked a magam békéjét, a magadét neked kell megtalálnod. Nem akarom, hogy azon az úton kövess engem, amelyen én haladok a célom felé. Járd a saját utadat, kövesd az általad meghatározott irányt, amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel. Ne fogadj el semmilyen állítást, csak azért, mert tőlem származik. Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod, nem a te tapasztalatod, és így nem is fogsz vele azonosulni. Az igazat valósítsd meg, és akkor magadévá fogod tenni az igazságot. Az igazat megvalósítók életpályáját tekintsd csupán bizonyítéknak arra, hogy a cél elérhető. Szabadulj meg attól a romlásba vezető hozzáállástól, amely kívülről vár segítséget. Nem olyan tanítóra van szükséged, aki befolyásol, hanem olyanra, aki arra tanít, hogy ne hagyd magad befolyásolni. A legmélyebb igazságok a legegyszerűbb szavakba vannak öntve" Elisabeth Haich,Beavatás