Theodor tanításai


"Mindenki ateista, aki nem ismeri fel, hogy őbenne Isten lakozik. Isten nem a mennyekben ül és uralkodik, hanem szétszórtan él minden teremtményében. Valamilyen szinten mindenki ateista, aki Istent önmagán kívül keresi. Az igazi teista tudja, hogy Isten fényét (energiáját) magában hordozza, úgy hívjuk: Szeretet. A Szeretet körülöleli, fenntartja és élteti a Világot. (Isten, Igazság, Fény, Egyensúly, Rend, Értelem, ezek azonos fogalmak. Talán a legérthetőbb, ha az Egyensúly fogalmánál maradunk.) Az ember vagy Egyensúlyban van, vagy egyensúlyát elvesztve él. Aki Egyensúlyban van, békében, megelégedésben él, és bármit tesz is szeret. Ha az ember kizökken az Egyensúlyból, elhatárolja magát, falakat épít maga köré, amelyek eltakarják a fényt. Sötétségben (tudatlanságban) zűrzavar keletkezik, az embert elfogja a bizonytalanság, a félelem. Félelemben nem lehet szeretetteljes életet élni, vagyis visszatalálni az Egyensúlyba. Mivel a falakon belül nem látszik a fény, sokan azt hiszik, a fény nem is létezik. A sötétségben élés szenvedéssel jár. A fájdalmaktól egyetlen módon lehet megszabadulni: tudatossággal. A tudatosság réseket vág a kőfalakon és átszűrődik a fény. Ahol a fény megjelenik, ott visszaáll az Egyensúly.

Az ember teljes szabadságot élvez abban, hogy eldönthesse, szeretetben (megelégedésben), vagy félelemben (fájdalomban) szeretne élni. A döntés meghozatalára (saját magad és a világ megváltására) minden pillanatban megvan a lehetőség."

"Megengedsz-e minden cselekedetet magadnak? Ugye fel tudsz sorolni rengeteg dolgot, amit soha nem engednél meg magadnak. Ezek az előző valakivé válás választásának és folyamatának az eredményei. Amiket most megengedsz magadnak, azok a legutolsó önmagadról alkotott képed eléréséhez szükséges eszközök. Vagyis aki szeretnél lenni, annak az igazi lénynek elkészítéséhez szükséges "szerszámok kincsestára". Amiket most cselekszel, ahogyan a problémáidat kezeled és megoldod, az vagy Te pillanatnyilag. Ahogy a dolgokat megteszed, olyan fokon létezel. Nincs rangsor. Minden cselekvés egyenrangú --- egy-egy lépés előre a létezés különböző lépcsőfokára. A lépcső csak felfelé vezet. Ezt tudnod kell akkor is, ha olyan embert látsz, aki szerinted nem helyes dolgot cselekszik. Nem tudhatod, hogy hány lépcsőfokot ugrott ezzel az úgymond rossz magatartásával. Képzeld el, milyen mélyről kellett indulnia, ha ezzel a tettével előbbre jutott. Tiszteld érte! Tiszteld a vándorokat, az utakat és minden lépcsőfokot!

Ugye azzal már egyetértesz, hogy aki szeretnél lenni azt te gondolod ki, hogy nincs rád erőszakolt sors? Akkor ugye olyan valaki sincs, és olyan helyzet sincs, akit vagy amit a mostani helyzeted miatt okolnod kellene? Ha erre rájössz, egy óriási dolgot felfedezel fel.

A tegnap terve állítja eléd a ma feladatait. Oldd meg a mai feladatokat, és ha a mostani körülményekkel nem vagy megelégedve, ne azzal foglalkozz, hogy mit csináltál rosszul eddig, hanem gondold át és szőjjél új terveket. Formáld meg magad újra, használj új színeket, új formákat, friss tónusokat, gazdagabb környezetet! Képzeld magad új helyszínre, új társaságba, ahol jobban érzed magad, ahol jobb a légkör, ahová szívesebben tartozol! Gondolj hálával előző önmagadra, mert nélküle nem itt tartanál. Mivel kinőtted a régi ruhát, szeretettel szabjál újat, amiben jobban érzed magad. Fogadd magadba a saját magadról alkotott új képedet! Ezzel a képpel vonzod magadhoz a megvalósításához szükséges összes helyzetet. Ne szitkozódj hát, ha valami nehézségbe ütközöl. Tudd: azért van, hogy célodat elérd, enélkül nem érheted el azt, akivé válni szeretnél. Minden apró részlettel azon munkálkodsz, hogy azt a képet valósítsd meg, amit elképzeltél. Minden érted van --- ugye érted. "

"A te Istened a Gondolat-Szó-Cselekedet Istene. Ha te gondolkozol, beszélsz és cselekszel, akkor magadban hordozod a saját Istenedet, tehát a te Istened benned lakozik. Akkor legjobb lesz, ha a magadban lakó Istenhez imádkozol. Mivel Istened benned lakozik, egyszerű a helyzeted, mert állandóan veled van. Nem kell külön elutazni szentséges helyekre, hogy megtaláld. Ez eddig praktikus is lenne, csak az a baj, hogy ezt nem hiszed el. Mert Isten szerinted valami magasztos csoda, aki nem alacsonyodhat le odáig, hogy beléd költözzön. Túlságosan egyszerűnek tartod magad a magasztos csoda befogadásához. Márpedig, kedves Barátom, a Magasztos Csoda már akkor benned volt, amikor megszülettél. Amint már mondtam, a Magasztos Csoda szétszórta magát a teremtés pillanatában. Isten megfelelőnek tartott arra, hogy egy kis darabkáját rád bízza. Sőt annyira nagyra tart téged, hogy azonosítja magát veled. Ha Isten így megbecsül, te miért nem fogadod el saját magad, miért nem hiszed el önmagadról, hogy alkalmas vagy a hordozására? Azért, kedves Barátom, mert még nem bizonyosodtál meg felőle, hogy ott létezik önmagadban, mert még nem látod a belső fényed világosságát. Egyelőre egy pici lángocska pislákol, de magában érzi az isteni ragyogás erejét. Ezt a ragyogást pedig te fogod biztosítani számára azzal, hogy eloszlatod felette a sötétséget. Minden szándékos vagy tudattalan cselekedet, ami az isteni tulajdonságot engedi kibontakoztatni, egy kis fénnyel gazdagítja Isten világosságát benned. Egy szép napon te is kénytelen leszel észrevenni és akkor majd hiszel. Addig is kapsz jeleket --- ahogy eddig is kaptál ---, hogy nem vagy egyedül. Ilyenkor valami gyengéd melegség, áldott nyugalom, valami megmagyarázhatatlan, látszólagos ok nélküli boldogság árad szét benned. Ez a kis fényecske öröme, a hála kifejezése irányodba, az együvétartozás titkának ereje, ami még tudatlan benned, de működik."…

"Ha akarod, újra kezdheted az életedet, megváltoztathatod a sorsodat, a körülményeidet. Természetesen csak a jövőről beszélek --- ami volt, megtörtént ---, méghozzá pontosan úgy ahogy akartad, vagy ahogy a félelmeid akarták. A félelem is energia. Tudod: minden energia megvalósul. Ha kigondolsz valamit, de azon nyomban félni kezdesz az ellenkezőjétől --- és azt gyakrabban választod, mint az eredeti terved --- akkor az valósul meg. Vigyázz tehát, hogy mire gondolsz és mit beszélsz, mit cselekszel.

Ha tudatosan választod a félelem nélküli teremtést, akkor minden sikerül --- nem lesz ami ellene dolgozzon. Legyen bátorságod a tudatossághoz és minden "megadatik néked".

Most, hogy már tudod: minden vágyad teljesül, ne légy elkeseredve! Tudom, az első öröm után hatalmas felelősség zúdul rád. Mi lesz, ha nem lehet tovább másra fogni a szomorú sorsod okát, ha nem tudsz senki mást hibáztatni azért, hogy itt tartasz? Kénytelen leszel szembenézni saját magaddal. Kényelmesebb álláspont volt az előző, viszont ha a saját sorsod kormánykereke a saját kezedben van, vajon mi akadályoz meg abban, hogy arra tekerd, amerre jónak látod? Tisztában kell lenned saját céljaiddal. Nem lesz majd elég egyik napról a másikra tétlen szemlélődéssel figyelni, mit hoz a holnap. Szeretnélek megnyugtatni, barátom: ez nem tragédia. Ellenkezőleg, éppen felemelő érzés. Látod, eljött az ideje, hogy másképp gondolkozz és másképp élj. Eddig mást okoltál, más tartott a karmai között, melyből nem tudtál kiszabadulni. Ha nincsenek karmok többé, szabad vagy. Tiéd a világ és te vagy a világé. A világnak nagy szüksége van rád, mert csak általad tudja megvalósítani és fenntartani önmagát. Ugyanez történik veled is. Te is csak a világgal egyetemben tudod megvalósítani önmagadat, mert nem lehet elkülönülten élni. A világ és Te EGY-ek vagytok. Ha a világ Te vagy, akkor mindennel rendelkezel, amivel a világ. Használd ki ezt a lehetőséget! Ne hagyd felülkerekedni az érzést magadban, amit a félelem diktál! Engedd “áramolni” magadban a Szeretetet, amely kitárja a karodat, és hagyja, hogy minden átfolyjon rajtad. Mihelyst utat nyitsz az áramlatoknak, utat engedsz az életnek is. Így éred el az örök létezés tudatát. Az örök létezés mindig is a tiéd volt, van és lesz, de a tudatosság új távlatokat nyit: szárnyalásodat már semmi nem állíthatja meg." /
Óvári Anna:Imakönyv ateistáknak/