2010/02/23

Adj szívből!

“Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni egy napon. Gyakran mondjátok: “Adnék, de csak az arra érdemesnek.” Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy élhessenek, mert a nem-adás elpusztít.” (Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)



A FÉNYADÁS HÉT TÖRVÉNYE:


1.     Csak szabad létező adhat igazán. Hiszen a szeretet a szabadságból születik. Ha valaki kényszerből ad, az nem nevezhető igazán adásnak, az csak egy reakció valamilyen akcióra.
2.     Minden adás ajándék. A viszonzásvárás megsemmisíti az adás lényegét, hiszen cserévé silányítja.
3.     Minden adásban önmagamat adom. Az ember csak önmagát áraszthatja ki, csak önmagából adhat.
4.     Minden önzetlen adásban a létem teljesedik ki. Csak az az enyém, amit odaadok. Hiszen amit az ember már oda tud adni, az már a belsejében megvan, amihez külsőleg ragaszkodik, azt még belsőleg nem birtokolja.
5.     A folyamatos adás –az áradás. Minden egyes adást felfoghatunk úgy, mint a teljesség fényének a felvillanását, az áradás pedig a teljesség fényének a folyamatos ragyogása.
6.     Csak a jót lehet adni. A rossz a jó hiánya, s ami hiány, az nem adható.
7.      Csak akkor vagyok, amikor áradok. A szellem isteni eredetű, és alaptermészete az áradás. Amikor árasztom a szeretetet, akkor nyilvánul meg létem igazi értelme és lényege.