Paulo Coelho, A fény harcosának kézikönyve
"A fény harcosa mindig kap egy második esélyt az élettől. Miként a többi ember,
ő sem úgy született, hogy rögtön értett volna a kardforgatáshoz.
Sokszor hibázott, mielőtt megtalálta a Személyes Történetét. Nincs olyan harcos,
aki a tábortűznél azt mondja a barátainak: -Mindig helyesen cselekedtem.
Aki ezt állítja, hazudik, vagy még nem ismeri Önmagát. Az igazi harcos sokszor vétkezett a múltban. De útja során megfigyelte, hogy azokkal, akiket megbántott, később, mindig újra összehozta a sors. Megkapta az esélyt, hogy jóvátegye a vétkeit.
És mindig élt is ezzel az eséllyel, gondolkodás nélkül."
