2016/05/16

Isten bemutatkozik Mózesnek- Mózes és az égő csipkebokor...


Mózes kiválasztása Isten üdvözítő tervének a része.Kiválasztottságának jele volt, hogy különleges
körülmények között menekült meg születése után a haláltól, és különleges körülmények között
nevelkedett. Bár a „fáraó lányának a fia” pozíció magasságából hirtelen nincstelenné vált, megtapasztalta, hogy Isten továbbra is gondoskodik róla, amikor és egy újabb család tagjává vált,
otthont kapott, és saját családot alapított. Bár fizikálisan eltávolodott a néptől, Isten lépésről lépésre a szabadítást készítette elő. Isten tervében az egyiptomi fogságból való szabadítás vezetője Mózes volt, aki különleges körülmények között bízott meg ezzel a feladattal.

Az elhívás előzményei: 
Mózes a gyilkolás után menedéket talált. Midján földjére került, ahol családot alapított. Az élete
teljesen megváltozott. Ez az életmód gyökeresen más volt, mint amihez hozzászokott Egyiptomban. Itt ő volt az alárendelt, akinek dolgoznia kellett az apósa mellett. Pásztor lett. Így a nomád életmódhoz kellett hozzászoknia. Ez alatt az időszak alatt, míg Mózes tulajdonképpen egy nem jelentős személy volt, Isten kezdte őt felkészíteni a nagy küldetésre. Először megismerkedett azzal az életformával, amit majd a vándorlás során gyakorolnia kell. Egy nomád, vándorló népnek lesz majd 40 évig a vezetője. Tanulni kezdte a nélkülözést, az Istenre való ráhagyatkozást.

Az elhívás helye: 
Isten egy hétköznapi helyzetben szólította meg Mózest, akkor, amikor az egyedül volt. Isten ott jelent meg Mózesnek, ahol később az Ószövetség legnagyobb Istenkijelentései történnek. A hegy elnevezése (Isten hegye) arra utal, hogy már korábban is Isten hegyének tartották ezt a hegyet. (2Móz 3,1)

Az elhívást kísérő csoda: 
Mózes elhívását egy csoda kísérte. Ez a csoda erősíti meg az Isten jelenlétének a tényét. (Jézus szavait is jelek és csodák kísérték.) Isten tűzben jelent meg. Egy csoda által, ami magára vonja Mózes figyelmét. Az égő csipkebokor azóta is az Isten-kijelentés, megjelenés szimbóluma lett. Sokan próbálnak valamilyen természeti magyarázatot találni arra, hogy hogyan éghetett a bokor. El lehet fogadni bármilyen magyarázatot, de ennek a történetnek a lényege az a csoda, hogy Isten a bűnbeesett embernek megjelenik, kapcsolatba lép vele, megszólítja. Ezt akarja alátámasztani a csipkebokor csodája.
A tűz a megtisztulás szimbóluma. A tűz elégeti a rosszat. A tűz más esetekben is Isten megjelenésének a kísérője volt, az Ábrahámmal kötött szövetség idején (1Móz 15,17), később tűzoszlopként vezette népét éjjel.
A Midrás szerint az el nem égő csipkebokor egy szimbólum. Azt jelképezi, hogy ahogyan a bokor sem ég el a tűzben, nem semmisül meg, ugyanúgy nem fog Isten népe megsemmisülni Egyiptomban. Mózes természetes reakciója volt, hogy amikor megtapasztalta Isten jelenlétét, elrejtette az arcát. Amikor az ember találkozik Istennel, akkor félelem önti el. (tremendum)

Az elhívás:
Isten első szava az volt Mózeshez, hogy néven szólította. Mózesnek le kell vennie a saruját, ezzel jelezve, hogy ez a föld szent, az Isten jelenlététől különleges. Ezzel választotta el Isten a profán és hétköznapi földtől a szentet. Isten úgy mutatkozik be Mózesnek, hogy ő Mózes őseinek az Istene. Isten az ősatyáknak adott ígéretet erősíti meg. Isten elmondja, hogy azért hívja el és küldi el Mózest, mert látja a szenvedést. Mózest Isten olyan feladattal bízza meg, ami kétszeresen is nehéz. Egyrészt vissza kell mennie oda, ahonnan elmenekült, vagyis szembenézni az esetleges büntetéssel. Másrészt a feladat azért nehéz, mert kivezeti egy egész népet egy sanyargatott életből. Egy nép élére állni, és egy olyan feladatot végrehajtani, amire korábban nem volt precedens. Mindkét nehézség abba az irányba mutat, hogy Mózesnek két lehetősége van: teljesen Istenre hagyatkozik, vagy pedig ellenáll a küldetésnek.
Mózes első reakciója: visszautasítás. Magát alkalmatlannak látja. Isten azonban a jelenlétét ígéri.
Amikor Isten egy feladattal bíz meg valakit, akkor nem a feladat nagysága vagy az ember kicsinysége a döntő, hanem Isten ereje, aki a feladatot adta. Ha az ember a maga gyengeségéről le tud mondani, és meg tudja engedni, hogy Isten cselekedjen általa, akkor a mindig jelenlévő Isten ereje vezet és viszi véghez az akaratát.
Mózes nehezen fogadta el a küldetését. Sokféle kifogást említ:
- Nem tartja magát megfelelő személynek erre a feladatra.
- Attól tart, hogy a nép majd nem fog neki hinni, nem fog hallgatni rá, mert nem fogják tudni, hogy
kinek a nevében szól.
- Attól tart, hogy nem hiszik el, hogy megjelent neki Isten.
- Végső kifogása az volt, hogy nem fog tudni beszélni.
Isten minden egyes kifogást megválaszol:
- Jelenlétét ígéri. (2Móz 3,12)
- Bemutatkozik. Isten elmondja a nevét.
- Isten három csoda bemutatására teszi képessé Mózest.
- Áront Mózes mellé állítja segítségül.
Az elhívás legfontosabb mozzanata az volt, hogy Isten bemutatkozott. Istennek nem az ember adott nevet, hanem Ő maga.

Isten neve: 
Ahhoz, hogy az ember Istent megismerhesse, az Isten kijelentésére van szükség arra, hogy Isten maga kezdeményezze a bemutatkozást. Isten Mózesnek mutatkozik be először (2Móz 3,17). Isten neve az Ő önkijelentése. A név sokkal többet jelentett a bibliai időkben, mint ma. A viselőjének a lényegéről fogalmazott, mondott el valamit. A bemutatkozása révén teszi lehetővé Isten, hogy nevét segítségül tudja hívni a népe. Isten úgy mutatkozott be Mózesnek, hogy azt mondta: „Vagyok, aki vagyok.”
A héber nyelv lehetővé teszi, hogy ezt a bemutatkozást a következő módon értelmezzük:
- Jelenre vonatkoztatva: „Vagyok, aki vagyok.” Isten lényege ezek értelmében a létezés. A jelenlét.
- Jövőre vonatkoztatva: „Leszek, aki leszek.” Ebben az értelemben Isten a gondviseléséről biztosítja az embert, azt mondja mindegy: Veled leszek. Ez a kijelentés azt is jelenti, hogy Isten nem csak az a bibliai atyák Istene, hanem mindenkié. / Forrás: http://rpi.reformatus.hu/

Személyes konzultáció: faczanyi@gmail.com, mob: +36/30-8232-440
Feng shui tanácsadás,tértisztítás,földsugárzás mérés,Tarot sorselemzés