2020.02.22. ...mai nap margójára
Foto: Fáczányi Dóri
" Hallottam a dob hangjait, hallottam őket valahányszor megszólaltak az Őrzők kezében. Egyenesen a szívemben szólt a hangjuk, hiszen így avattuk fel a dobokat, melyekkel az Őrzők eltávoztak Lemúriából. A szívdobbanás hangjával itattuk át. Ritmussal, melyben benne dobogott saját Őrzői szívünk. A Szigetről elinduló Őrzői csoport minden tagja saját szíve dobbanását követte a dobon táncoló ujjaival, majd az Őrzők szíveiket összekapcsolták, így megszületett a ritmus, az EGY szív ritmusa... Minden új dobot, mely az Őrzői Rendekben készült szerte a világon felavatott egy olyan dob, mely még Lemúrián készült. Így mindegyik dobban jelen volt az EGY szív, Lemúria szíve. És amikor a régi dobok már teljesen elkoptak, akkor az új dobok váltak az avatás dobjaivá, és minden dobbal tovább élt az emlékezés és kapcsolódás... " (részlet Veres Kriszta -Krisztel Az Amazigh Hercegnő c.könyvéből)
