Dan Millman: A békés harcos útja -idézetek-


"Azelőtt úgy éreztem, velem született jogomnál fogva jár nekem egy boldog, magas szintű, józan élet, amit automatikusan megkapok majd az évek során. Soha nem sejtettem, hogy egyszer meg kell majd tanulnom, hogyan kell élni - és hogy léteznek a világlátásnak olyan különleges szabályai és módszerei, amelyeket el kell sajátítanom, mielőtt egyszerű, boldog és elégedett életemre ráébredhetnék."

Dan: Többet tudok mint hinné.
Szókratész: Többet gondolkodsz mint tudsz. A tudás nem ugyanaz mint a bölcsesség.
Dan: Igazán? Mi a különbség?
Szókratész: Tudod, hogy kell szélvédőt pucolni, igaz?
Dan: Igen.
Szókratész: A bölcsesség az, hogy csinálod. Szókratész: Ez egy szolgálat. Az ügyfelet szolgálom. A legnemesebb feladat.
Dan: A benzintöltés?
Szókratész: A mások szolgálata.

Szókratész: Mindenki megmondja mit csinálj, mi a jó neked. Nem akarják, hogy te találd meg a válaszokat. Azt akarják hidd el az övéiket.
Dan: Kitalálom. A magáét kéne elhinnem.
Szókratész: Nem. Én csak azt akarom, hogy végre ne a külvilágból merítsd a tudásodat, hanem saját magadból. Az emberek rettegnek attól ami bennük van. Pedig csak ott találják meg azt, amire szükségük van. Szókratész: Az ember nem az, amit gondol, csak azt hiszi. És ez sok keserűség forrása.
Dan: Nem a gondolataink vagyunk?
Szókratész: Persze, hogy nem. Az elme csak egy reflexszerv, mindenre reagál.

Több millió kósza gondolattal tölti tele a fejünket naponta. Ezek pont annyira árulják el kik vagyunk, mint egy szeplő az orrunk hegyén. Dobd ki a szemetet, mert a szemét az, ami elválaszt az egyetlen dologtól, ami számít: a jelentől. Itt és most.

Dan: Magának elment az esze, tudja?
Szókratész: Egy élet munkája fekszik benne. Az kell, hogy a te eszed is elmenjen.

Dan: A harag, a gyűlölet, az erőszak ez mind csak félelem. A félelem és nem a pénz a “gonosz” melegágya.

Dan: A káoszelmélet igaz, kivéve, hogy a káosz nem kaotikus, hanem teljesen rendezett.
Szókratész: Nincs olyan, hogy jobb. Sose leszel jobb, ahogy kevesebb se leszel, soha senkinél.

Szókratész: A szokás a probléma. Mindig tisztában kell lenned azzal, hogy te döntesz, hogy te vagy a felelős a cselekedeteidért. Minden tettnek megvan az ára és előnye. Csak aki mindkettővel tisztában van az realista és felelősen képes cselekedni.

Szókratész: A halál csak egy átmenet. Radikálisabb változás, mint a pubertás, de nem kell annyira kiborulni miatta.

Szókratész: Amikor félsz, húzd ki a kardodat. Ragadd meg és kaszabolj le mindent ami gátol. Le a megbánással és a félelmekkel. Mindennel ami a múlthoz köt, vagy a jövőhöz.

Szókratész: A harcos nem attól harcos, hogy feladja amit szeret. Hanem, hogy megtalálja a szeretetet abban, amit csinál.


Dan: Mégis, hogy a fenébe edzhetnék? Hiszen balesetem volt.
Szókratész: A baleseted lecke volt. Az életben dönteni kell. Dönthetsz úgy, hogy áldozat leszel, de dönthetsz másképp is.
Dan: Fütyüljek a sérülésemre?
Szókratész: A harcos cselekszik, csak a bolond sír.
Dan: Na és ha nem tudom megcsinálni?
Szókratész: Az a jövő. Ne gondolj rá.
Dan: Hogy kezdjek hozzá?
Szókratész: Nincs olyan, hogy kezdet és vég. Csak a tett van.

Szókratész: Szinte minden ember átment már azon amin most te. Ha nem kapod meg amit akarsz, szenvedsz. Ha pontosan azt kapod amit akartál akkor is szenvedsz, mert attól fogva nincs mibe kapaszkodnod.
Szókratész: Az arany semmit sem ér. “Ha megszerzem az aranyat boldog leszek.” Hallod amit beszélsz?
Dan: Ez az álmom Szok. És szerintem az álmok nem ártanak.
Szókratész: Ezzel nem adod fel az álmaidat Dan.

Csak azt adod fel, amid sose volt és sose lesz: a kontrollt. Fogadd el, hogy nem te irányítod mi történik veled.

Dan: Ez nem varázslat. Csak megszabadulsz attól a sok hülyeségtől ami a fejedben van.
Ami azt mondja nem vagy elég jó.

Szókratész: Hol vagy Dan?
Dan: Itt.
Szókratész: Ez mikor történik?
Dan: Most.
Szókratész: És te mi vagy?
Dan: Ez a pillanat.